Munkavédelem
A munkavédelem előírásainak megvalósítása és betartása minden munkavállalónak és a munkáltatónak érdeke és törvényi kötelezettsége.
Ha Önnek legalább egy fő alkalmazottja van, akkor a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény Önre is vonatkozik
Magyarországon a munkavédelmi tevékenységet, szolgáltatás nyújtását megfelelő végzettséggel rendelkező (munkavédelmi technikus és szakmérnök) szakember végezheti.
Teljes körű munkavédelmi szolgáltatásunk során segítséget nyújtunk partnereinknek, hogy a törvény által előírt kötelezettségeiket teljesíteni tudják dolgozóik egészségének megőrzése érdekében.
Megbízóink részére az alábbi munkavédelmi előírások teljesítését vállaljuk:
Munkavédelmi szabályzat készítése, valamint annak folyamatos felülvizsgálata, a szükséges módosítások, kiegészítések elkészítése;
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelése, javaslattétel a munkakörülmények javulását biztosító megelőző intézkedésekre;
A munkavállalók előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatásának megtartása, dokumentálása, ismeretanyagok összeállítása;
Ha Önnek legalább 1 fő alkalmazottja van, akkor a „1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről” (Mvt.) hatálya Önre is kiterjed. Ebben az esetben néhány kötelezettség mindenképpen vonatkozik Önre.
„Mvt. 9. § (1) A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.”
Önnek az alkalmazottak részére munkavédelmi oktatást kell tarta(t)nia, és azt dokumentálnia.
„Mvt. 55. § (1) a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.”
Kockázatértékelések elkészítése,
A többször módosított 1993. évi XCIII. a Munkavédelemről szóló törvény alapján valamennyi munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Biológiai kockázatértékelés:
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről alapján
3. § (1)2 Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket érő expozíció jellegét, időtartamát és - amennyiben lehetséges - mértékét.
(2) A különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó tevékenységnél a kockázatot minden jelen lévő biológiai tényezőre meg kell becsülni.
(3) A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.
Önnek a munkavédelmi kockázatértékelést mindenképpen (tevékenységtől függetlenül) kötelező elvégeztetnie, mert a kockázatértékelés elmulasztása esetén a felügyelet munkavédelmi bírságot (50.000 10.000.000 Ft) róhat ki (I. veszélyességi osztálynál)
Egyéni védőeszközök juttatási rendjének kidolgozása, valamint annak folyamatos felülvizsgálata, a szükséges módosítások, kiegészítések elkészítése;
Ha egyéni védőeszközöket használnak, Önnek ezek juttatási rendjéről szabályzatot kell készíttetnie 65/1999. (XII. 22.) EüM r. a munkavállalók a munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről:
„Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül”
Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét valamint testi épségét, biztonságát veszélyeztető kockázatokkal szemben.
Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg
A munkáltatónak a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket, egyéni védőeszközöket kell biztosítani a munkavállalók részére munkakörük, beosztásuk szerint.
Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani, amelyhez ismerni kell a rendeltetésszerű használatának korlátait.
A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni és munkabiztonsági intézkedéseket tenni a munkavállalók folyamatos ellátása érdekében.
A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.
A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén.
A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni.
Ennek érdekében a munkáltató köteles a munkavállalónak a számára előírt egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használatával kapcsolatos valamennyi ismeretet oktatás keretében átadni, meggyőződni arról, hogy az elméleti szabályokat a munkavállaló elsajátította, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja. Az oktatásról vezetett nyilvántartást mindkét félnek alá kell írnia.
Az egyéni védőeszköznek kihordási ideje nincs, amennyiben az elveszíti védelmi képességét azonnal cserélni kell.
Az egyéni védőeszközök beszerzésénél, illetve használatba vételekor ellenőrizni kell, hogy az rendelkezik-e EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal!
Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Építési munkahelyen fejvédő sisak viselése kötelező. Kivételt képeznek a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett, belső munkahelyen végzett szakipari és irodai munkák.
Amennyiben a leesés elleni védelmet nem lehet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanásgátló használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védőeszközt megfelelő biztonsággal rögzíteni tudja.
A zuhanás elleni védelem céljára használt egyéni védőeszközt - a gyártó előírásainak megfelelően - a vonatkozó szabványra figyelemmel a meghatározott vizsgálatoknak kell alávetni, ha azzal a munkavállaló már zuhant.
Soron kívüli ellenőrzés elvégzése;
A foglalkozás-egészségügyi előírások végrehajtásának figyelemmel kísérése, javaslattételt a szükséges intézkedésekre;
Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjének leszabályozása Munkabalesetek kivizsgálását és jegyzőkönyvezését, nyilvántartások vezetését; Lenyiló ablak:
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
Mvt. 49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
- a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.
Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és – a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott munkakörökben (pl. a képernyős munkavégzésnél kétévente) - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
Munkavédelmi üzembe helyezést megelőzően a munkavédelmi szempontú előzetes ellenőrzés elvégzése, a dokumentáció előkészítése;
A gépek üzembe helyezését Önnek kell írásban elrendelni, miután néhány további feltételnek eleget tett.
Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).
Veszélyes gépnek minősül az összes fűrészgép, marógép és gyalugép, targonca, daru, rakodógépek stb.
Üzembe helyezés feltételei:
A villamos berendezés érintésvédelmének szabványossági felülvizsgálata (hétköznapi nevén érintésvédelmi mérés), melyet új villamos berendezés és/vagy új érintésvédelmi berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.
Munkavédelmi szempontú előzetes gépvizsgálat (munkavédelmi szakember végezheti).
(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy … a munkaeszköz, …. megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények (érintésvédelem), a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.
Mvt. 21. § (7) veszélyes munkaeszközt … annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti.
A munkavédelmi üzembe helyezéshez szükséges a gépkönyv megléte, valamint a gyártói megfelelőségi nyilatkozat vagy megfelelőségi tanúsítvány, melyet független, akkreditált minősítő intézet adott ki. (ezt én is be tudom szerezni).
(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány.
Mvt. 39. § (1) A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltető köteles biztosítani.
Ezután ötévente biztonsági felülvizsgálatot kell szakirányú alapképzettségű munkavédelmi. szakemberrel végeztetni.
A gépek, berendezések, felszerelések időszakos biztonságtechnikai, felülvizsgálatainak elvégzése;
Mentési terv elkészítése;
A mentési terv a munkahelyen, munkavégzés közben előfordulható rendellenes körülmények kezelésére kerül kidolgozásra.
A mentési terv feladata kettős:
Egyrészt összehangolja, megtervezi a munkáltató tevékenységét a rendellenes körülmények miatt kialakult helyzet felszámolásában. Meghatározza az adott esetekben használható megoldási módokat, szervezési instrukciókat.
Másrészt feladata a munkahelyeken a rendeltetésszerű működés közben bekövetkező olyan nem várt esemény rendezése is, amely magában hordozza a folyamat ellenőrizhetetlenné válását, ezért azonnali beavatkozást igényel.
A mentési tervben az alábbi rendellenes körülmények kialakulási lehetőségeit tárgyaljuk
Munkahelyi tűzeset,
Gépek, berendezések veszélyessé válása,
Elektromos áram szabálytalan használata, kimaradása,
Gázömlés,
Csőtörés,
Veszélyes anyagok használata, kiszabadulása,
Biológiai veszély,
Anyagtárolás során bekövetkezett esemény,
Liftek, teheremelő szerkezetek meghibásodása,
Bombariadó,
Szennyező anyagok közcsatornarendszerbe történő kerülése.
Polcrendszerek, állványok felülvizsgálata, jegyzőkönyvezése;
A raktári állvány nem veszélyes besorolású (az 5/1993. MüM rendelet 1/a melléklete nem tartalmazza) munkaeszköz, ezért az a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet hatálya alá tartozik, amely a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjét írja elő.
A nem veszélyes munkaeszközök felülvizsgálata nem munkabiztonsági szaktevékenység, ennek ellenére a megbízott személynek bizonyos szintű tanúsított szakértelemmel kell rendelkeznie.
A tárolási rendszerek és polcrendszerek munkaeszköznek minősülnek, az üzemeltetőnek az üzembiztonsági rendelet 10. §-a alapján gondoskodnia kell arról, hogy a munkaeszközök kifogástalanul álljanak a munkatársak rendelkezésére.
Az állványrendszerek biztonságáért felelős személy (PRSES) feladatai: a szakszerű változtatások a tárolóeszközök térbeli elrendezésében, a biztonságos terhelhetőségre vonatkozó figyelmeztető feliratok elhelyezése, a veszélyforrások kezelése.
az egységrakományra, annak
tömegére,
tényleges méretére,
állékonyságára,
helyes és helytelen elhelyezésére;
az egységrakomány-távközökre;
az egyenlőtlenül megoszló terhelésre;
a sérült rakományképző eszközökre;
a be- és kitárolási sorrendre;
a kiszolgálófolyosón lévő akadályokra;
a hozzáférésre;
az időszakos ellenőrzésekre, amelyeket házon belüli dolgozókkal, külső szakértőkkel vagy a gyártó műszaki állományával kell elvégeztetni; –– a biztonságért felelős személy (PRSES) számára benyújtandó jegyzőkönyvre, megállapításokkal és javaslatokkal a szükséges intézkedésekre;
a vizsgálatok jellegére
a szerelést követő használatbavételi vizsgálatra,
a jogosult személy által (a megállapításokat jegyzőkönyvezve) végzett, időszakos ellenőrző vizsgálatra (legfeljebb 5 évenként, de célszerű évente végezni);
az állványoszlop deformációjának kategóriáira.
Megvilágítási mérés elvégzése, jegyzőkönyvezése (nem akkreditált mérés)
Zajmérés elvégzése, jegyzőkönyvezése; (nem akkreditált mérés)
A megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása;
Önnek ki kell alakítania egy megelőzési stratégiát. „Mvt. 54. § (1) g) A munkáltató kötelessége egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására”
„Mvt. 2. § (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját …………… a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg”
Időszakos helyszíni bejárások megtartása, dokumentálása.
Munkavédelmi szemlék keretében a munkavédelmi jogszabályokban, szabványokban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése, a szemlék jegyzőkönyvének elkészítése;
A külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában részvétel, továbbá a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében szükség szerinti közreműködés;
Folyamatos havi munkavédelmi szaktevékenység ellátása;
A szakfeladatok ellátására 2004. május elseje óta minden munkáltatónak meg kell bíznia egy munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személyt.