Környezetvédelem

A környezetvédelem elsődleges célja megfelelő életkörülmények révén az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, továbbá anyagi és szellemi javaink védelme. Nem csak védekező jellegű tevékenység, hanem magában foglalja a tervszerű környezetfejlesztést is, amely környezetünket az ártalmak megelőzésével átalakítja. A környezetvédelem tehát azon intézkedések összefüggő rendszere, amely a fenti célok elérését biztosítja.

Környezetvédelmi szolgáltatásunk:
Környezetvédelmi szolgáltatásaink alapja, hogy cége környezettudatosságát növeljük, vállalkozása az egyre erősebb környezetvédelmi előírásoknak megfeleljen, és fokozott figyelmet fordítson a környezetvédelmi szempontokra.

Környezetvédelmi megbízott:
A környezetvédelmi felelős foglalkoztatását a „környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet” írja elő a környezethasználónak, melyben megtalálható, hogy milyen esetekben szükséges megbízott alkalmazása.

Környezetvédelmi megbízotti szolgáltatásaink általában az alábbi feladatköröket foglalják magukba:

• Éves, illetve szükség esetén negyedéves környezetvédelmi bevallások, adatszolgáltatások elkészítése a környezetvédelmi hatóság(ok) felé (hulladékgazdálkodás, levegőtisztaságvédelem, vízminőség védelem, stb.)
• Hulladékgazdálkodási nyilvántartási rendszer kidolgozása, karbantartása.
• A működés során szükségessé váló környezetvédelmi mérések megszervezése, ütemezése, lebonyolítása.
• Szükséges engedélykérelmek elkészítése, a meglévő engedélyek meghosszabbíttatása az engedélyeztetés lefolytatása (hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság védelem, vízjogi létesítési-, üzelemtetési engedélyek, stb.)
• Az időközben lejáró környezetvédelmi engedélyek meghosszabbítása, engedélymódosítási kérelmek elkészítése (környezetvédelmi felülvizsgálatok elvégzése)
• Kapcsolattartás a környezetvédelmi hatóságokkal.
• Tanácsadás környezetvédelmi és környezetvédelemmel kapcsolatos jogi kérdésekben.
• A cég környezetvédelmi helyzetének felmérése, javaslatok az érvényben lévő és a hatályba lépő környezetvédelmi jogszabálynak megfelelő állapot eléréséhez szükséges intézkedésekre.
• Környezetvédelmi jogszabályok változásának nyomon követése, arról folyamatos tájékoztatás
• A környezetvédelmi hatóság (előre bejelentett) helyszíni szemléjén történő részvétel, aktív közreműködés.
• Környezetvédelmi szabályzatok elkészítése.

KAR, KÜJ, KTJ
Az oldalon információt talál a KAR alapbejelentésről, a KÜJ és a KTJ számról. Amennyiben az adatszolgáltatással kapcsolatosan segítsége lenne szüksége kérjük lépjen kapcsolatba velünk.

KAR rendszer (környezetvédelmi alapnyilvántartó rendszer)
Minden környezetvédelmi adatszolgáltatás első lépése a környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok egyszeri bejelentése a környezetvédelmi alapnyilvántartó rendszerbe (KAR). A bejelentkezést a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007 (IV.24.) kormányrendelet alapján kell megtenni. A nyilvántartásba a környezetvédelmi igazgatással kapcsolatba kerülő ügyfelek, valamint környezetvédelmi objektumok azonosító adatai kerülnek be.

KÜJ, KTJ szám
A KAR nyilvántartás keretében a környezethasználó cég egy országos érvényű, egyedi azonosító jelet kap, ez a KÜJ szám. A KÜJ számmal a környezetvédelmi igazgatásban ügyfélként, adatszolgáltatóként, stb. vesz részt. Az ügyfél telephelye, vagy telephelyei egyedi azonosítás céljából külön jelet kapnak telephelyenként, ez a KTJ szám. Adatszolgáltatás (pl.: hulladékgazdálkodási, levegőtisztaságvédelmi stb.) akkor lehetséges, ha az ügyfél rendelkezik KÜJ számmal és az adott telephelyre KTJ számmal is.
Jelenleg Magyarországon nem létezik nyilvánosan elérhető adatbázis a kiadott, érvényben lévő KÜJ, illetve KTJ számokról.
Az adatszolgáltatás során beküldött adatok a KAR rendszerben kerülnek feldolgozásra. A feldolgozott adatlapok alapján olyan adatok kérdezhetők le, amelyek tájékoztatást adnak Magyarország, illetve a kisebb térségek környezeti helyzetéről.

Hulladékgazdálkodási bevallás:
Amennyiben segítségre lenne szüksége az adatszolgáltatással kapcsolatban, kérjük lépjen kapcsolatba cégünkkel.
Az új rendelet alapján a hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást kell vezessen. Ebbe beletartozik a hulladék kereskedő és közvetítő is.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépő és onnan kilépő anyag és a telephelyen képződő hulladék anyagforgalmi egyenlegét.
A telephelyi nyilvántartás tartalmát a rendelet melléklete határozza meg. Egyes meghatározott esetekben és tevékenységek esetén anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként kell a nyilvántartást vezetni.
Az adatszolgáltatás során beküldött adatlapokat a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) dolgozza föl. Az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezésétől számított 60 napon belül köteles a területileg illetékes felügyelőségen írásban bejelentkezni a HIR rendszerbe. Adatszolgáltatási kötelezettségének csak az az ügyfél tud eleget tenni, aki már rendelkezik KÜJ és KTJ számmal.

Kinek kell hulladékbevallást készítenie?
Rendszeres adatszolgáltatásra telephelyenként a hulladék termelője, ha a keletkezett hulladék mennyisége meghaladja:
Veszélyes hulladékok esetében a 200 kg-ot, vagy
Nem veszélyes hulladékok esetében a 2000 kg-ot, vagy
Nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.

A hulladék kereskedője és kezelője minden esetben adatszolgáltatásra kötelezett.
2015. évtől veszélyes hulladék kezelésre vagy kereskedelemre történő átvétel esetén napi adatszolgáltatást kell teljesíteni elektronikus úton.

A rendszeres adatszolgáltatásra nem kötelezett hulladéktermelő a környezetvédelemért felelős miniszter által elrendelt, statisztikai kiválasztási módszerekkel történő adatfelméréskor eseti adatszolgáltatásra köteles, amelyet a részére megküldött adatlapok kitöltésével és visszaküldésével teljesít.
Az adatszolgáltatás veszélyes és nem-veszélyes hulladék esetén is naptári évente kötelező, kivéve veszélyes hulladék - kezelésre történő - átvétele esetében. Ilyen esetben naptári negyedévente kötelező a bevallás megtétele.